2011. szeptember 12., hétfő

A felkészítő tábor

A hétfői megérkezés után keddtől szombatig egy felkészítő táborban voltam. A tábor egy Sommieres nevű kisvárosban volt, a nem Provance, de majdnem. Langedouc - Roussillion nevű départment-ben található. Nem a tengerparton, de majdnem.

Szép volt a városka, facebookra már raktam fel képeket. De talán egy kicsit túlságosan a túristákra volt berendezkedve. Mégis, ennek ellenére is nagyon megfogott az a déli, mediterrán hangulat, ami ott uralkodik. Sikátorok, levendula, jellegzetes kovácsoltvas tárgyak, minden nagyon eredeti, bohém, művészi:) Legalábbis szerintem. Szombaton pl. volt nagy piac, hatalmas sajtpulttal, tapenade-ot árulnak, meg mindenféle olívabogyót. A vásárban rezes banda játszott, bohóc megy oda az emberekhez, vicces. A folyóparton pedig hatalmas bolhapiac volt. Végtelenül érdekes régiségek, kovácsoltvas flamingók, cicák, békakirály, cserépcsiga. Középkori kovácsműhelyekben használatos fújtatót is láttam, zenedobozt, gramofonokat, mindenféle végtelenül érdekes régiséget.

A táborban kb. 10 német volt, a maradék 15 ember pedig rest of the world. A németek középsuli után kezdték ezt, kb mind 19 évesek, ahogy az én lakótársam is. A többi nemzet azért már idősebb, 22-23 évesek is voltak:) Szóval én voltam az egyik legidősebb, egy olasz srác volt még, aki 25. Sok kedves emberrel megismerkedtem. Ez volt az első alkalom, hogy úgy voltam körülvéve külföldiekkel, hogy én vagyok az egyetlen magyar. A francia elég szarul ment. Kb. semmti nem értettem. Sokat tolmácsoltak nekem angolra azok a mentorok, akik beszéltek angolul:) mert nem mindenki. Viszont kiderült, hogy a német meg tök jól megy. Szinte mindent megértettem, és beszélni is elég folyékonyan tudok. Tök jó nem...?

A németeket sokan leszólták, hogy folyton németül pofáznak egymással. Dehát 8-an voltak a szerencsétlenek...Amúgy nem volt semmi ereszd el a hajamat. Nem volt piálós a banda nagy része. Meg sokan elég fiatalok. Találkoztam 2 román csajjal, ők halálosan aranyosak voltak, volt még egy török lány, még egy lett lány, ők is jó arcok voltak. Volt két örmény csaj is. Elég szembetűnő, hogy kb. annál félénkebb valaki, minél diktatórikusabb országból jött. Bár lehet, hogy ez csak az én megfigyelésem....

A táborban a kaják fantasztikusak voltak. Rengeteg zöldség, finom húsok, kagyló, szinte csupa olyan kaja, amit ehetek. A reggeli kb. lekvár volt csak meg corn flakes, az nem volt nagy szám. De napközben is kaptunk kávét, sütiket. Az ebédre  meg vacsira pedig meleg kaját. Az előétel saláta vagy valamilyen zöldséges cucc volt, utána főétel, többnyire hús plusz zöldség, utána pedig a legjobb rész, a sajttál:) juhúúúúú. Vacsira is volt előétel, sali, főétel hús-zöldséggel, meg a sajtok, plusz még desszert is, meg borok is. Szóval csúcs volt. Finomak a kaják, és tényleg tök olcsó a sajt, a hal, a tengeri herkenytyű. A csigát is kipróbálom majd, többen mondták, hogy finom.

A táborban még az volt érdekes, hogy mindenkinek elő kellett adnia valamit, amivel bemutatja a kultúráját. Én összeálltam másokkal, akik szintén egyedül képviselték a nemzetüket. Ezért az olasz sráchoz és a török csajhoz társultam. Az olasz srác tud dobolni, ezért ő dobolt, én énekeltem az "érik a szőlő hajlik a vesszőt", a török csaj meg erre hastáncolt. Elég multikultira sikeredett, de megtapsoltak minket.:)

A másik vicces meg az volt, hogy mindenkinek ki kellett találnia valamit, amire meg tudja tanítani a többieket. Ezután mindenki felírta, hogy ő mit tud tanítani, aztán pedig a többiek szavaztak, hogy kinek a kurzusára akarnak elmenni. Én azt találtam ki, hogy megtanítok pár szót magyarul. Azt hittem, senkit nem fog érdekelni, erre az enyémre jelentkeztek a legtöbben. Tartottam hát nekik egy 1 órás magyar órát:) Tök érdekes volt. Persze volt ott két kb 20 éves német srác is, akiket csak a káromkodások érdekeltek. Mondták, hogy azt hallották, hogy a magyarok tudnak a legrondábban káromkodni a világon. Kérdezgették tőlem, hogy hogy van magyarul ez meg az a káromkodás. Megmondtam nekik, gondoltam, gyerekek....ha ez kell nekik, hát tessék Azért érdekes volt kimondani a P*csa, f*sz, b*szd meg satöbbi szavakat. Méghozzá úgy hogy senki nem érti.

Végülis elég viccesre sikeredett. Mindenki talált benne valami élvezeteset. Meg persze azon is röhögtek, hogy a kiss magyarul puszi, mint az angol pussy, satöbbi.

Szombat este értünk haza. Vasárnap csak pihi volt, meg végre megnéztem a várost. Nagyon édes. Tegnap átjött hozzánk estefelé egy olasz csaj, aki a mentorunk rokona, és nemsokára Erasmussal megy Franciaországba. Vele meg a német lányokkal főztünk, zenéket mutogattunk, tök jó volt. Már próbálunk csak franciául beszélni, de azért néha befigyel az angol meg a német is.....Remélem lassan fogok tudni folyamatosan beszélni.


Ma voltam először a suliban, még nem kellett dolgoznom, csak bemutattak. Holnap, (vagyis ma) kezdődik az igazi tanítás. Úgyhogy megyek is aludni. Jövök holnap új hírekkel.

Sok puszi!
Anett

1 megjegyzés:

  1. azért ezt a dobolós-hastáncos-magyar ének pörformanszt megnéztem volna :)

    VálaszTörlés